Régi vágyam igazán finom mentes marcipánt készíteni. Most végre sikerült!

Semmi cukor, semmi „fondantszerűség” Mandulás, krémes, kicsit rusztikus, ahogy a mandulaszemcsék felbukkannak benne.

Nyújtani, tortát bevonni nem lehet vele, de remélem ezt nem is várjátok el tőlem. Ugye nem?!

Bonbonnak és szaloncukornak viszont remek, szerintem vetekszik a „nemmentessel” El tudom képzelni tortába rétegezve, sőt, gondolkodom a kekszek megbolondításán is. Képzeljetek el egy kekszet, ahogy ráharapva puha és zamatos  marcipándarabkákkal találkoztok! Hmm.

Na, és akkor most vissza a bonbon valóságba 🙂 Kétféle marcipános tölteléket készítettem próbaképpen, az egyiket mazsolával a másikat datolyával édesítettem. A töménységét egy kevés édesburgonyával ellensúlyoztam. Nekem mind a kettő nagyon ízlik, majd a kóstolók szavazata dönt, melyik kerül a kínálatba.

Emlékeztek az Aranykockára és Ezüstkockára? Nagyon finom marcipános kis csokifalatkák voltak. Gyerekkorom egyik legkedvesebb csokija! (nem most volt 🙂 ) Azóta kiadtak belőle párszor nosztalgia szériát, de szerintem meg sem közelítette az eredetit! Talán nem aranykocka ízű a bonbonom, de legalább olyan marcipános…