Eddig csak hallomásból ismertem az édesburgonyát, most kaptam egy tálnyit. Hallottam már ezt-azt a jó tulajdonságairól. Először azért megkóstoltam, és mivel nagyon ízlett, utána olvastam kicsit:

“Az édesburgonya (Ipomoea batatas) vagy batáta a szulákfélék családjába és a hajnalka nemzetségbe tartozó növény, melyet főként gyökérgumójáért termesztenek, de fiatal levelei is fogyaszthatóak. Neve ellenére rendszertanilag nem rokona a burgonyának, csak a gumói alakja hasonlít rá. Az édesburgonya a fejlődő országokban igen gyakori táplálék, magas a C-, B2 és B6– valamint E-vitamin tartalma, gazdag olyan ásványi anyagokban mint kálium, a réz és a mangán, alacsony a zsír- és koleszterintartalma és neve ellenére cukorbetegek is fogyaszthatják.” forrás: Wikipédia

Ennyit a tudományról, és most jöjjön az élvezet 🙂

Az a narancssárga változat, ami már nálunk is elérhető, a sütőtök ízére hasonlít. A sütőtöknél drágább, viszont  sokkal kényelmesebb használni, mert valóban burgonyaszerűen vékony a héja, gyakorlatilag veszteség nélkül feldolgozható, és mivel 10-20 dkg-ás példányokat is ki lehet fogni, kis adagon is tudunk kísérletezni. Sütve, főzve. Sülve-főve 🙂

Bonbon töltelékben már kipróbáltam, igen jól működik. Édes és krémes…

Elkészítettem sós lepénykének, írom a receptet, a következő bejegyzésben érkezik fotókkal!

Édességes ötleteim is vannak még, többek közt amerikai palacsinta és puding is vár a sorára, de szerintem bármire alkalmas, amire a sütőtök …